Oly kedves a szíved,
S úgy sajdul az enyém be...
Egy drága kincsért
Feláldozunk minden gondot.
Istenem, az egyerlen életem,
Nincs oly kincs, melyért elcserélné szívem...
Mint egy falat,
még annál is dárgább nékem.
S Te édes egyetlenem,
Téged se feledett el szívem.
Hisz rátok gondolok minden éjjel,
Fáradhatatlan testem s lelkem...
Gondolatban itt vagytok mellettem.
Bár csak azt érezhetném,
A gondolat közelségét,
Drága családom melegségét,
S nem e falak közt ébrednék...
2014. november 27., csütörtök
2014. november 25., kedd
Kisfiamhoz
A gondolat küszöbén...
Mintha elhagyna az érzés,
Csak fáj slángol még...
Néha egy szobor vagyok én,
Testem s lelkem lángokban ég.
Csillagok beszélgetnek hozzám...
Oly sokat gondolok rád...
Drága kisfiam, egyerlen szívem,
Hisz ha tudnád- értetek élek.
2014. november 23., vasárnap
Vadrózsa

Még ha szemed nem is látom.
Búcsúzom, barátom,
hisz a rózsa elhervadtan álmod.
Ködfoltos reggelen
Mért hagy el úgy szívem?
Hisz tudom, hogy senkit nem szeret...
Büszkén ébred a napkelte,
S úgy tesz, mintha nem is lennél szívembe.
S a délután melegén
Éget a vágy, láthatlak-e én?
Nap mint nap percek futnak el,
S szürkületet hoz az est fényeivel...
De nem hagyok más csábítás erejének,
Hosszú utat teszek meg én Teérted...
2014. november 22., szombat
Végtelen szerelem...
2014. november 21., péntek
Kéri ...
Kéri a szeme,
sok-sok szerelmes,
levelek úgy zöldellnek.
Fáklya fénye,
a csöndben éget.
Eltört madár szárnya.
Fájdalmában,
hallgatnak a szemek.
Sírnának,
de rám sem néznek.
Úgy fáj a szárnya,
össze tapasszák,
s az Úr majd szól,
ahogy várja.
sok-sok szerelmes,
levelek úgy zöldellnek.
Fáklya fénye,
a csöndben éget.
Eltört madár szárnya.
Fájdalmában,
hallgatnak a szemek.
Sírnának,
de rám sem néznek.
Úgy fáj a szárnya,
össze tapasszák,
s az Úr majd szól,
ahogy várja.
2014. november 20., csütörtök
Még nincs az idő...
Mint az Úr,
az egekben,
ahogy néz...
Ő inti még,
de nem szól
senki még...
Kisér a szél,
Kisér a hosszú,
fáradt őszi szél.
Az Úr,
ahogy az
egekbe néz...
Még nincs az idő,
sír a lelked még.
Kismadár,
fél szárnyán,
sem szól már.
az egekben,
ahogy néz...
Ő inti még,
de nem szól
senki még...
Kisér a szél,
Kisér a hosszú,
fáradt őszi szél.
Az Úr,
ahogy az
egekbe néz...
Még nincs az idő,
sír a lelked még.
Kismadár,
fél szárnyán,
sem szól már.
2014. november 19., szerda
2014. november 18., kedd
Elmúlás
Mikor, az idő már pereg,
sírna úgy két szemed.
Mindig tudjad,
merre nézel.
Fáradt a szíved,
fáradt az éjjel.
2014. november 17., hétfő
2014. november 16., vasárnap
A pénz az Úr!
A lámpa, ahogy világít,
az árnyék, sötétben áramlik.
Homályos minden körülötted.
A pénz az Úr!
Süvítő széllel sodorja az emléket.
Sziklás helyek rád néznek
a messzeségben.
A pénz hullik öledben széjjel,
De nem érzi szíved,
szeretne e Téged.
az árnyék, sötétben áramlik.
Homályos minden körülötted.
A pénz az Úr!
Süvítő széllel sodorja az emléket.
Sziklás helyek rád néznek
a messzeségben.
A pénz hullik öledben széjjel,
De nem érzi szíved,
szeretne e Téged.
2014. november 15., szombat
Mindig szólj...
Mindig szólj,
ha kell az élet!
Mindig várj,
ha a szót eléred.
Mindig várj.
Simogat a szó,
s nem hallod.
Könyörög a hold,
s nem látod.
Könyörög a fa,
könyörög a virág,
s nem látod!
A pénz hullik az öledben,
ahogy a mély álmod.
ha kell az élet!
Mindig várj,
ha a szót eléred.
Mindig várj.
Simogat a szó,
s nem hallod.
Könyörög a hold,
s nem látod.
Könyörög a fa,
könyörög a virág,
s nem látod!
A pénz hullik az öledben,
ahogy a mély álmod.
2014. november 14., péntek
Messze
De nem szól senki,
csak az ég dörög felé.
Két szeme néz feléd!
Sír, mintha tested,
kővé válna még.
Ne nézz felé,
az Isten az ég!
Fátyol törli, arcod még.
2014. november 13., csütörtök
Őrzöm az emléked
Őrzöm az emléked,
a múltad, végig kísér engem.
Fátyol borítja lelkedet.
Őrzi a szerelem,
melyet nem lelsz meg bennem.
2014. november 12., szerda
Hajnal
2014. november 11., kedd
2014. november 10., hétfő
S, tudhatod...
S, tudhatod, de fáj, oly nagyon.
Nem mondom soha,
de hallgatok.
Mosolyom, s szememből, a könny fáradt,
érzem, s csípi arcomat.
Letörlöm, mint a kő, szívem helyét,
hagyom Őt.
Szívem, úgy törik ketté!
Ahogy érint a szél,
Úgy játszom én.
Nem mondom soha,
de hallgatok.
Mosolyom, s szememből, a könny fáradt,
érzem, s csípi arcomat.
Letörlöm, mint a kő, szívem helyét,
hagyom Őt.
Szívem, úgy törik ketté!
Ahogy érint a szél,
Úgy játszom én.
2014. november 9., vasárnap
Mikor nem mondtad
Csak éreztem.
Őszinte szemed,
mint a viharfelhők
feletted.
Az eső,s a hideg,
Az égi áldás,
méri rád,mérgét,
s mindent.
A könyörgés útja,
kifürkészhetetlen.
Imádkozz,
s szólj az Úrhoz!
Gyötör az ember, mikor,
napfény éri tested.
2014. november 8., szombat
2014. november 7., péntek
Sárga levél
Sárga levél, üzeni még...
Sárga levélre, rá írom én...
Üzenet, hajnal küszöbén.
Sír a szívem,
s nyugtatja a levelem....
írom neked.
Őszinte emlékek,
soha nem feledett,
bánat érte...
2014. november 6., csütörtök
Mindig érezd
Mindig érezd,
hogy sodor a szél...
Fáradt vagy,
oly messze tőlem.
Nem tudod, mit gondolsz,
nem látod síró arcomat.
Én vagyok, de
nem szólok.
hogy sodor a szél...
Fáradt vagy,
oly messze tőlem.
Nem tudod, mit gondolsz,
nem látod síró arcomat.
Én vagyok, de
nem szólok.
Még nem tudhatod
Még, nem tudhatod,
hogy fáj, mit érzel.
Még nem mondhatod,
mi fáj neked, mikor nézel,
s ébreszt a hajnal fénye.
hogy fáj, mit érzel.
Még nem mondhatod,
mi fáj neked, mikor nézel,
s ébreszt a hajnal fénye.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)