Bárczi Katalin versei
2014. november 22., szombat
Végtelen szerelem...
Végtelen szerelem,
Bár néha kő van a szívem helyett.
Szavak, megtévesztett gondolatok...
Álmom csak rólad szól.
Egyetlen világ,
kőfalakrengetegében áll.
De mért vágyom
Így, ide már?!
Hisz itt élek, kis Hazám!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése