S úgy sajdul az enyém be...
Egy drága kincsért
Feláldozunk minden gondot.
Istenem, az egyerlen életem,
Nincs oly kincs, melyért elcserélné szívem...
Mint egy falat,
még annál is dárgább nékem.
S Te édes egyetlenem,
Téged se feledett el szívem.
Hisz rátok gondolok minden éjjel,
Fáradhatatlan testem s lelkem...
Gondolatban itt vagytok mellettem.
Bár csak azt érezhetném,
A gondolat közelségét,
Drága családom melegségét,
S nem e falak közt ébrednék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése